Author: erneszt

Új elosztói teljesítménydíj vonatkozik azokra, akik újonnan telepítenek 4 kilowattnál (kW) nagyobb teljesítményű háztartási kiserőművet, és a többletenergiát a közcélú villamosenergia-rendszerbe táplálják be, fizetniük ugyanakkor jelenleg nem kell – hívta fel a figyelmet közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán.

Hangsúlyozták azt is, hogy akik egyáltalán nem táplálnak be a közcélú villamosenergia-rendszerbe, mentesülnek a teljesítménydíj alól.

A MEKH felidézte: nem terheli teljesítménydíj a 2017. március 31-e előtt üzembe helyezett háztartási méretű kiserőművek, valamint a március 31-e után üzembe helyezett, de 4 kW-nál nem nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművek üzemeltetőit.

Az elosztói teljesítménydíj alanyai a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművek, azok esetében is a 4 kW feletti rész. A hivatal által megszabott elosztói teljesítménydíj ugyanakkor jelenleg nulla forint – jelezték a közleményben.

A MEKH hangsúlyozta: a háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználók a saját pillanatnyi termelésüktől és fogyasztásuktól függően hol betáplálásra, hol vételezésre veszik igénybe a közcélú villamosenergia-hálózatot. Ugyanakkor a hálózat működési és fejlesztési költségeihez az éves szaldóelszámolásnak köszönhetően alig járulnak hozzá, ami jelentős előny számukra.

A közlemény szerint a villamosenergia-rendszer használatáért minden fogyasztó, így a lakossági fogyasztók is fizetnek rendszerhasználati díjakat, döntően az elfogyasztott árammal arányos mértékben. Így – leegyszerűsítve – a szaldóelszámolási rendszer következtében a háztartási méretű kiserőművek által nem fizetett rendszerhasználati díjakat végső soron a többi rendszerhasználó befizetései fedezik – írta közleményében a MEKH.

A hivatal tájékoztatása szerint a háztartási méretű kiserőművek száma és beépített teljesítménye az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, évente átlagosan megduplázódott. Míg 2010-ben a háztartási méretű kiserőművek teljesítőképessége 1,263 megawatt (MW) volt, 2015-ben már 128,863 MW.

Közölték, az elosztói teljesítménydíj egy átlagos háztartás energiafogyasztásához méretezett (maximum 4 kW teljesítményű) új kiserőmű üzemeltetője számára, valamint az akár nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművel már rendelkező felhasználók számára semmilyen többletterhet nem jelent.

Egy 4 kW teljesítményű napelem a hazai napsütéses órák számát tekintve évente – elhelyezési módtól függően – körülbelül 4000 kWh villamos energiát termel, egy átlagos háztartás igényeit bőven fedezi, és továbbra sem kell ebben az esetben teljesítménydíjat fizetni. A MEKH ezért állapította meg a 4 kW-ban teljesítményhatárt – közölték.

A MEKH szerint az elosztói teljesítménydíj célja, hogy a 4 kW-nál nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználók továbbra is élvezhessék a közcélú hálózat létéből, illetve az éves szaldóelszámolásból fakadó előnyöket, ugyanakkor a közös teherviselés jegyében hosszú távon ők is járuljanak hozzá a rendszer működési és fejlesztési költségeihez.

Az új díj léte egyben arra is ösztönöz, hogy a háztartások a jövőben lehetőleg olyan teljesítményű napelemet telepítsenek, amely jobban igazodik a háztartás fogyasztási igényeihez, mert így elkerülhető, illetve minimalizálható a teljesítménydíj-fizetés – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI

A lakossági, önkormányzati és kkv-s energetikai korszerűsítési pályázatok mellett a héten megjelent két olyan, közel 20 milliárdos keretösszegű felhívás is, amelyeknél a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelést szolgáló technológiák kialakítására igényelhető támogatás. Ezen a két pályázaton csak nagyvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok nyújthatnak be támogatási kérelmet.

A héten megjelent a “Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése 4 MW beépített teljesítményt meghaladó villamosenergia termelő rendszerek telepítésével” című KEHOP-5.1.1-17 kódszámú és a “Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése 0,5 MW beépített teljesítményt nem meghaladó villamosenergia termelő rendszerek telepítésével” KEHOP-5.1.2-17 kódszámú felhívás.

Mindkét pályázat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében került meghirdetésre összesen 17,2 milliárdos keretösszeggel. A pályázatok társadalmi egyeztetése még januárban lezajlott. A felhívásokra a kérelmeket április 17-től lehet benyújtani. A felhívások keretében nagyvállalkozásnak minősülő gazdasági társaságok nyújthatnak be támogatási kérelmet. A fejlesztések megvalósulásának helyszíne Magyarország teljes területe.

A két felhívással kapcsolatos tudnivalók

1. KEHOP-5.1.1-17

• A rendelkezésre álló keretösszeg 6,4 milliárd forint.
• A pályázat keretében hálózatra kapcsolódó, nem épülethez kötött megújuló alapú villamosenergia termelés és a megtermelt energia értékesítése és a hálózatra kapcsolódó, nem épülethez kötött megújuló alapú kapcsolt hő és villamosenergia termelés és a megtermelt hő és villamos energia értékesítése támogatható.
• Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 2000 millió Ft, maximum 4300 millió Ft.

2. KEHOP-5.1.2-17

• A rendelkezésre álló keretösszeg 10,8 milliárd forint.
• A pályázat keretében hálózatra kapcsolódó, nem épülethez kötött megújuló alapú villamosenergia termelés és a megtermelt energia értékesítése támogatható.
• Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1000 millió Ft maximum 3000 millió Ft.

Forrás: portfolio.hu

2017. április 24.-étől igényelhető a kamatmentes lakossági energiahatékonysági hitel; 115 milliárd forint áll rendelkezésre családi házak, lakások energetikai korszerűsítésére és megújuló energiaforrások alkalmazására.

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán elmondta: a pénz felhasználható a többi között fűtési rendszerek korszerűsítésére, nyílászárók cseréjére, illetve megújuló energiaforrások, például napelemek, napkollektorok beépítésére.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az igénylőket az országban 442 MFB Pont várja, itt részletes felvilágosítást is kaphatnak az érdeklődők.

A hitel minimuma 500 ezer forint, maximuma magánszemélyeknek 10 millió, társasházak és lakásszövetkezeteknek pedig lakásonként 7 millió forint, a futamidő maximum 20 év lehet.

Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a hitel nulla százalékos kamatozású, semmilyen más járulékos banki költsége nincs, illetve az előtörlesztésnek sincs többletköltsége. Az önerő 10 százalék, ami szintén jóval alacsonyabb a szokottnál – tette hozzá.

Bernáth Tamás közölte: a várakozások szerint legalább 20 ezer lakást korszerűsítenek majd a hitel igénybevételével.

Forrás: MTI

Huainan városában, a kínai Anhui tartományban bekapcsolták a világ legnagyobb, hivatalos úszó naperőművét. 40 megawattos.

Nem is gondolnánk, hogy egy akkora országban, mint Kína, az innovációnak ilyen irányban is hitech csápjai nőnek. De ha a kérdést onnan közelítjük meg, hogy a föld, pláne, ha jó adottságú, mégiscsak inkább termelésre való, érthetővé válik, hogy egy sűrűn lakott térségben miért inkább a vízfelületet választják. Pláne, hogy a lebegő naperőmű panelek segíthetnek csökkenteni az értékes édesvízkészletek párolgását.

A Huainani erőmű igazi kuriózuma azonban nem az – írja a Cleantechnica, hogy egy tóra települt konstrukcióról van szó, hanem az, hogy ez a tó úgy alakult ki, hogy az intenzív szénbányászat miatt megváltozott talajszerkezet összeomlott az esőzések következtében.

Tavaly installálták az első, 20 megawattos úszó naperőművel, majd ezt most megduplázták. Megállás nincs, a Longyangxia Dam Solar Parkban, mely a hírek szerint 10 négyzetmérföldes terület napelemes meghódításán gondolkodik, 200 ezer háztartás ellátását tűzte ki célul. Ehhez úgy 850 megawatt névleges kapacitásig kellene eljutniuk.

Forrás: HVG

Szolárcserép fejlesztésébe kezdett a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft., a tetőcserép felületébe integrált napelemek kifejlesztésében együttműködnek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), az új cserép jövőre kerülhet kereskedelmi forgalomba – jelentette be a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

Gódi Attila elmondta: a tető a környezetbarát és biztonságos energiatermelésben jelentős változást hoz a jövőben, az úgynevezett fotovoltaikus rendszerek a napsugárzás energiáját villamos energiává alakítják. A tervek szerint a terméket Magyarországon fogják gyártani, de Nyugat-Európában is értékesítenék. Az árát egyelőre nem közölte.

A tájékoztatás szerint a cég tesztrendszere fél éve Bólyban működik, a kutatás-fejlesztés másfél éve tart. A rendszert speciális szenzorokkal szerelték fel, online méri és naplózza a teljesítményt, üzembe helyezése óta leállás nélkül működik. Egy tetőhöz nagyjából 200-300 ilyen cserepet kell felhelyezni a háztartás villamos energia szükségletének biztosításához. A fejlesztéshez további tesztrendszereket építenek, a fejlesztési költségek jelentős nagyságrendet jelentenek – fejtette ki, pontos összeget azonban nem mondott.

Mizsei János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanára elmondta: a fejlesztés folyamatos, az egyetem elektronikus eszközök tanszékének nemzetközileg elismert szakértő csapata a mérnöki tudást, a laboratóriumi hátteret és a megfelelő mérési technológiát biztosítja a fejlesztéshez.

Gódi Attila közlése szerint a bólyi anyavállalat 268 dolgozót foglalkoztat, négy gyára van, ebből Magyarországon kettő, Szlovákiában egy gyárat működtet. Az erdélyi Aranyosgyéresen épülő gyárban pedig idén nyáron indul a termelés. Leányvállalatai vannak Horvátországban, Romániában, Szlovákiában, és Szerbiában.

A 2016-ban 31,4 százalékos piaci részesedéssel piacvezető cég eddigi legnagyobb éves árbevételét érte el tavaly, az árbevétel csaknem 10 milliárd forintra nőtt, ami 23 százalékkal magasabb az előző évinél – mondta Gódi Attila. Tavaly 50 millió betoncserepet gyártott a magyar tulajdonú vállalkozás 250 ezer tonna alapanyagból, 19 százalékkal többet, mint 2015-ben.

Forrás: MTI

3-4 millió forinttal is olcsóbb lehet mostantól egy kis teljesítményű naperőmű megépítése annak köszönhetően, hogy a kormány eltörölte a rájuk kivetett földvédelmi járulékot. A lépés újabb lökést adhat az erőmű építési boomnak.

A korábbi szabályozás szerint naperőművek létesítése esetén földvédelmi járulékot kellett fizetni, amelyet a termőföld aranykorona-értéke, illetve minősítési osztálya alapján állapítottak meg. A 2017. évi CLXXXIII. törvény “Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról” december 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A törvény 13. paragrafusa rendelkezik a járulék eltörléséről.

Az intézkedésnek köszönhetően hektáronként 2-3 millió forinttal kerül kevesebbe egy naperőmű. Figyelembe véve, hogy egy 0,5 MW-os kiserőmű területigénye körülbelül másfél hektár, akár 3-4 millió forintot takaríthat meg a befektető.

Azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt időszakban rendkívül megnövekedett az érdeklődés a kiserőmű építés, mint befektetési forma iránt. Számos olyan magánbefektető jelent meg a színen, akik korábban nem foglalkoztak energetikai projektekkel. Ennek hátterében az alacsony banki kamatok, illetve az ingatlan- és részvénypiac megdrágulása állhatnak. Csak az Optimum Solar 20 kiserőművet épített meg és adott át idén, a földjárulék eltörlése pedig egyértelműen még vonzóbb befektetési formává teszi a naperőmű-építést – fejtette ki Lugos Roland, az Optimum Solar ügyvezetője, aki szerint a járulék eltörlése szakmailag is megalapozott döntés, mivel a beruházás nem indokolja a humusz letermelését.

Forrás: portfolio.hu